Influenza és influenzaszerű megbetegedések: okok és mechanizmusok

Egy vírus közeli, grafikus ábrázolása – gömb alakú struktúra, felszínén gömbszerű tüskékkel

Az influenzavírus

Az influenza kórokozói az influenzavírusok, amelyek az egész világon jelen vannak, és folyamatosan cirkulálnak. Szezonális járványokat és – új variánsok megjelenése esetén – rendszertelenül jelentkező világjárványokat egyaránt okozhatnak.1

Egy fiatal férfitól szájüregi mintát vesz egy egészségügyi szakember, aki gumikesztyűt visel

Az influenza altípusai és genetikai vonalai

Az influenzavírusoknak két fő, klinikailag jelentős típusa van: az A és a B.1

Az influenza A vírus felszínén két fehérje található: a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). E fehérjék genetikai változásai számos altípust hoznak létre, amelyek az influenzavírus-variánsok osztályozására szolgálnak, például H1N1, H2N2.1

A kutatások számos különböző hemagglutinin- és neuraminidáz-altípust azonosítottak, azonban általában csak néhány kombináció képes széles körben elterjedni.1,2 Annak ismerete, hogy az influenza A mely altípusai cirkulálnak és okozzák az adott évi szezonális járványokat, lehetővé teszi a megfelelő vakcinák és influenzaellenes gyógyszerek kifejlesztését a betegség leküzdésére.2

Az influenza B vírusokat ezzel szemben vonalak és törzsek alapján osztályozzák, ugyanakkor a vakcinafejlesztés megközelítése hasonló.1 Az utóbbi szezonokban a cirkuláló influenza B vírusok a Yamagata- vagy a Victoria- vonalba tartoztak.1

Hogyan terjed az influenza?

  • Az influenza terjedési ciklusa

    Folyamatábra, amely az influenzavírus terjedési útvonalait mutatja be a vadon élő állatok, a vízi rezervoár, a háziállatok és az emberek között

    Az influenza terjedési ciklusa

    Az influenza A vírus természetes rezervoárja a vízi madarak köre, ahol a fertőzés nem okoz nyilvánvaló tüneteket vagy megbetegedést.2 Innen az influenzavírus átterjedhet a háziállatokra, közvetlenül vagy fertőzött mezőgazdasági területek, illetve víztestek közvetítésével.3 Ezekben az állatpopulációkban új altípusok alakulhatnak ki mutáció vagy a vírusgenom szegmenseinek átrendeződése révén.4 A kutatási adatok arra utalnak, hogy az összes pandémiás influenzatörzs – beleértve az 1918-as (H1N1) pandémiát is – madárrezervoárból származik.2

  • Terjedés emberről emberre

    Folyamatábra, amely bemutatja, hogyan juthatnak el a fertőzött személyből származó cseppek a levegőn keresztül, illetve közvetlen vagy közvetett kontaktus útján egy fogékony egyénhez

    Terjedés emberről emberre

    Az influenzavírus leggyakrabban vírust tartalmazó cseppek útján terjed, elsősorban akkor, amikor a fertőzött betegek köhögnek, tüsszentenek vagy beszélnek.6 A cseppek a levegőn keresztül is terjedhetnek, amikor a közelben tartózkodó, nem fertőzött személyek belélegzik azokat a légutakba.6

    A cseppek közvetett vagy közvetlen kontaktus útján is terjedhetnek.5 Ha a cseppek felületekre kerülnek, vagy szennyezett kézzel továbbítódnak, és egy másik személy megérinti a szennyezett felületet, majd a szájához, orrához vagy szeméhez nyúl, szintén megfertőződhet (közvetett terjedés).6 Ha egy nem fertőzött személy kezet fog, vagy szoros kapcsolatba kerül egy fertőzött személlyel, a cseppek közvetlenül, emberről emberre is átjuthatnak (közvetlen terjedés).5

  • Patogenitás és replikáció

    Ábra, amely bemutatja az influenza A elleni hatóanyagok fő támadáspontjait, valamint azt, hogy a vírus szaporodási folyamatának mely pontján gátolják a replikációt

    Patogenitás és replikáció

    Az alaposabb kutatásoknak köszönhetően ma már részletes ismeretekkel rendelkezünk az influenzavírus hisztopatológiájáról, replikációjáról és patogeneziséről.

    • Az influenzavírusok elsősorban a légutakat borító hámsejtekben szaporodnak. A vírus a sejtfelszíni receptorokhoz kötődik, majd bejut a sejtekbe, ahol a virális RNS replikációját a vírus saját polimerázkomplexe végzi, míg a gazdasejt sejtes mechanizmusait a virális fehérjék szintéziséhez használja fel.4
    • Az újonnan képződött virionok ezt követően lefűződnek a hámsejtekről, és megfertőzik a közeli sejteket, tovább terjesztve a fertőzést.4
    • A hámsejtek vírusfertőzése citokinek és kemokinek felszabadulását idézi elő, amelyek gyulladásos sejteket vonzanak, további immun- és gyulladásos folyamatokat aktiválva. Emellett sejtpusztulást okoznak és károsítják a hámbarriert.4
    • A vírusreplikáció körülbelül 48 óra múlva tetőzik, majd mintegy 6–8 nap elteltével a vírusürítés lelassul.4

    Számos antivirális hatóanyagot fejlesztettek ki, amelyek a vírus szaporodását a folyamat különböző pontjain gátolják:8

    • M2-gátlók – az ioncsatornákat gátolják (csak influenza A esetén)
    • Cap-dependens endonukleáz-gátlók – az mRNS-szintézist gátolják
    • NA-gátlók – a lefűződést gátolják

    Összességében a súlyos megbetegedés kialakulásáért nemcsak a vírus közvetlen sejtkárosító hatásai felelősek, hanem a beteg fokozott immun- és gyulladásos válasza is.4

  • Az éghajlatváltozás hatása

    Sankey-diagram, amely bemutatja az éghajlati tényezők, például a hőmérséklet és a páratartalom, valamint a vírusos légúti fertőzések – például az influenza és az RSV (légúti syncytialis vírus) – közötti összefüggéseket

    Az éghajlatváltozás hatása

    Ahogy egyre többet tudunk meg az éghajlatváltozás hatásainak mértékéről és következményeiről, egyre egyértelműbb, hogy ez a jelenség a vektorok által terjesztett betegségek gyakoribb és kiterjedtebb járványait is előidézi, és az influenza dinamikáját is befolyásolja.9

    • A hőhullámok, az aszályok és az erdőtüzek, valamint az ezekkel együtt járó légszennyezés-növekedés súlyosbíthatják a már meglévő légúti megbetegedéseket, ezáltal növelve a vírusos légúti fertőzések iránti fogékonyságot.9
    • A heves esőzések és az árvizek számos közvetlen és közvetett ok miatt összefüggésbe hozhatók a vírusos légúti fertőzések gyakoribb előfordulásával és súlyosabb lefolyásával az alacsony és közepes jövedelmű térségekben. Egy vizsgálat szerint az árvízvízzel való közvetlen érintkezés 2,75-szörösére növeli az influenzaszerű megbetegedések kockázatát.9
    • A nagyléptékű influenzajárványokat összefüggésbe hozzák az El Niño jelenséggel, amely a trópusi keleti Csendes-óceán rendellenes hőmérséklet-ingadozásaival jár. Télen ezek a hatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő évben az influenzajárványok korábban indulnak és súlyosabbak, és az éghajlatváltozás miatt ezek az ingadozások tovább erősödhetnek.9
    • A felmelegedés megváltoztatja az influenzajárványok térbeli és időbeli mintázatait. Egy előrejelzés szerint az évszázad végére a sűrűn lakott területeken lesz a legnagyobb a hőmérsékleti változékonyság, ami akár 50%-kal is növelheti az influenza okozta megbetegedések kockázatát.9
    • Az éghajlatváltozás a vonuló madarakat is érinti, megváltoztatva a vonulások időzítését, a pihenőhelyeket és a szaporodást. Mivel a madarak az influenza természetes rezervoárjai, e változások egyes esetekben csökkenthetik vagy növelhetik a vírus terjedését a vadon élő és a háziállatok között, majd az emberre is, módosítva a jelenlegi ismereteinket.3

RSV: okok és mechanizmusok

  • Egy szülő hűsítő borogatással enyhíti gyermeke rossz közérzetét

    Kórokozó

    A respiratorikus syncytialis vírus (RSV) egy gyakori légúti vírus, amely egészséges felnőttekben rendszerint enyhe, megfázásszerű tüneteket okoz.10 Ugyanakkor csecsemőkben az akut vírusos légúti fertőzések legfontosabb kórokozója.11

  • Egy idős férfi vállára terített takaróval, aggódó arckifejezéssel ellenőrzi a hőmérőn látható értéket

    Veszélyeztetett populációk

    Az anyai immunglobulinok nem nyújtanak megfelelő védelmet a csecsemők számára az RSV-vel szemben – az 1 év alattiaknál előforduló alsó légúti fertőzések mintegy 80%-áért ez a vírus felelős.10 Az RSV az idősek, az immunhiányos betegek és a társbetegségekkel élők körében is gyakori megbetegedést okoz.10

  • Színezett ábra a respiratorikus syncytialis vírusról, amely bemutatja a vírus felszíni fehérjéit.

    Pathogenesis

    Az RSV a szaporodás első lépéseként a légutak hámsejtjeinek felszíni fehérjéihez kötődik, és intracelluláris jelátviteli folyamatok kaszkádját indítja el a gazdasejtben.10 Ezek a jelátviteli folyamatok interferonok, citokinek és más gyulladásos mediátorok termelődését váltják ki, aktiválják a veleszületett immunválaszt, és hozzájárulnak a gyulladásos folyamatok kialakulásához a fertőzés során.10

    Bár e válaszok egy része védő hatású, mások fokozott szövetkárosodáshoz vezetnek, ezért ezek az RSV és a bronchiolitis közötti összefüggés vizsgálatának középpontjában állnak.11

  • Stilizált felsőtest-ábra, röntgenképhez hasonló megjelenítéssel, amelyen a csontok és a tüdő látható, a légcső és a légutak rózsaszínnel kiemelve

    Immunitás az RSV-vel szemben

    Az RSV-fertőzés tüneteinek megjelenése és lefolyása a vírus elleni egyéni immunitásától függ, ami különbséget eredményez a nem vakcinált betegek első fertőzése és a későbbi fertőzések során tapasztaltak között.11

    • Első fertőzés: magas vírusterhelés és késleltetett tünetkezdet, összhangban a szerzett T-sejtes immunitás kialakulásának időzítésével
    • Későbbi fertőzések: korlátozottabb vírusreplikáció, ugyanakkor a fokozott immunválasz az első fertőzésekhez képest súlyosabb megbetegedést okozhat

COVID–19: okok és mechanizmusok

  • Színezett ábra a COVID-19 megbetegedésért felelős SARS-CoV-2 vírusról

    A kórokozó

    A COVID-19 megbetegedést a SARS-CoV-2 vírus okozza. Először 2019 végén, Kínában, Wuhan városában mutatták ki tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél.12

  • Egy kerekesszékben ülő férfi otthon köhög a kezébe

    Fertőzés

    Első fertőzés során a vírus jellemzően a nasopharynx vagy a légcső sejtjeit, illetve az orr szaglónyálkahártyájának támasztósejtjeit célozza meg. Ezekben a sejtekben a vírus szaporodni kezd, ami antivirális interferonok és kemokinek aktiválódását váltja ki.12 Ha ezek a kezdeti válaszok nem tudják eliminálni a fertőzést, a vírusok továbbterjedhetnek az alsó légutakba, és befolyásolhatják a tüdő működését.12

  • Egy idős nő kórházban oxigénmaszkot visel, ágyát teljes egyéni védőfelszerelést viselő egészségügyi szakemberek veszik körül, a háttérben szívfrekvencia-monitor látható

    Akut respiratorikus distressz szindróma (ARDS)

    A COVID-19 súlyos esetei halálos kimenetelűek lehetnek, ha ARDS alakul ki. Az ARDS diffúz alveolaris károsodást okoz, és folyadék- valamint sejtes exsudatio jellemzi, egyes esetekben interstitialis fibrosissal, amely gyakran társul COVID-19-hez köthető halálozáshoz.12

  • Dugóban álló forgalom, a járművek jelentős kipufogógáz-kibocsátással szennyezik a levegőt

    Éghajlati tényezők

    Már a pandémia korai szakaszában felmerült, hogy a légszennyezés kedvezőtlenül befolyásolja a COVID-19 kimenetelét. Azóta világszerte számos városban statisztikailag szignifikáns összefüggést mutattak ki a légszennyező anyagok – például a szálló por, a szén-moonoxid, a nitrogén-dioxid és az ózon – koncentrációja, valamint a COVID-19-esetszámok és a halálozás növekedése között.13 Mivel a vírus a levegőben több órán át életképes maradhat, feltételezhető, hogy a légszennyező anyagok elősegíthetik a terjedést és a fertőzést.13

Tudjon meg többet

Fiatal férfi ül szürke takaróba burkolózva egy kanapén, és papírzsebkendőbe fújja az orrát

Tünetek és panaszok

Ismerje meg az influenzára és az influenzaszerű megbetegedésekre jellemző tüneteket és panaszokat.

Tudjon meg többet

Egy megfázással küzdő fiatal nő tálcán elhelyezett forró vizes tálból gőzt inhalál, fején szürke törölköző, mellette egy doboz papírzsebkendő látható

Kezelés

Ismerje meg az influenza és az influenzaszerű megbetegedések kezelési lehetőségeit

Tudjon meg többet

Számítógéppel generált ábra az influenzavírusról, amely a tüskeszerű felszíni fehérjéket mutatja

Áttekintés

Tekintse át az influenza és az influenzaszerű megbetegedések legfontosabb jellemzőit.

Tudjon meg többet

Fiatal férfi a laptopja kijelzőjére néz, előtte egy jegyzetfüzet. Tollával a képernyőn látható információkról jegyzetet készít

Tudásközpont

Oktatási anyagok és eszközök.

Tudjon meg többet

Otrivin logo

Az Otrivin termékcsalád

Tudja meg, hogyan segíthet az Otrivin termékcsalád a betegeknek.

Tudjon meg többet

Betegnek látszó férfi a kanapéján ülve, pizsamában és takaróba burkolózva egy gyógyszer betegtájékoztatóját olvassa

Betegtájékoztató anyagok

Letölthető betegtájékoztató anyagok.

Tudjon meg többet